Legkedvesebb és egyetlen Ikertesóómnak, nimphy-nek BOLDOG SZÜLINAPOOT kívánok még egyszer.ÉS itt is van az ajándék első fele. A második az 8 és 9 között érkezik.
puszíí Nektek
Vacsora után egyedül sétáltam vissza a szobánkba. Teljes bezártságot rendeltek el az iskolában. Egy tanuló sem hagyhatja el a hálókörletét takarodó után.
-Hova igyekszik Miss. Hamilton? –állított meg az igazgatónő.
-A szobámba Miss. Lovegood–feleltem.
-Magára is vonatkozik a szabály, hogy nem mehet ki az éjjel.
-Tudom –mondtam leszegett fejjel. Szerettem az erdőben mászkálni éjszaka.
-Akkor minden rendben. Jó éjt.
-Jó éjt, igazgatónő –köszöntem és folytattam tovább magányos utamat. Belépve a szobába Nala nyávogva sétált hozzám. Ölembe vettem és elindultam a fürdőszobába. Leraktam kiscicámat egy ruha kupacra, míg egy kellemes, meleg, habos fürdővizet csináltam. Ruháimat csak leszórtam magamról és belemerültem a kádba. Tetemet a hab, takaróként fedte el.
-Lara, itt vagy bent? –kopogott be szobatársam, Lily.
-Azonnal megyek –szóltam ki. A vizem már teljesen kihűlt, ezért magamra tekertem a törölközöm és kisétáltam a fürdőből. – Nala, gyere –szóltam neki és ő azonnal leszökkent mellém. Felugrott az ágyamra és a szokásos helyén kényelembe helyezte magát. Megálltam az ablak előtt és csak néztem az éjszakát.
-Mit nézel? –kérdezte barátnőm.
-Az eget. Ma este olyan sötét.
-Ma újhold van, és ha jól rémlik különleges újhold.
-Az lehet –gyorsan felöltöztem és belebújtam az ágyamba. Lily mindig hamar elalszik, nem nehéz ilyenkor kiszöknöm. Zajtalanul kikászálódtam és a rendes ruhámat vettem fel, amibe a városba szoktam bemenni. Kinyitottam az ablakomat és felugrottam a párkányra. Erre Nala is felébredte és elindult felém. Már hozzá szoktam, hogy elkísér az éjszakai kirándulásaimra. Felvettem az ölembe, lassan kezdtem el simogatni és ő hangos dorombolásba kezdet.
A nagy tölgyfához sétáltam és beültem a két ága közé. Itt találkoztam először Tom -mal. Visszagondoltam arra az estére, de amint felnéztem újra az égre, megpillantottam a holdat vörösen pompázni. Lily –nek igaza volt, ez egy különleges újhold. Lépteket hallottam az iskola felől. Egy személy szokott még ilyenkor is utánam jönni. Erik.
-Lara, nem szabadna itt lenned. Veszélyes ez az este.
-Tudok vigyázni magamra. Emlékszel, félig vámpír vagyok.
-Nem csak fél vámpír vagy. Az ereidben különleges vér folyik.
-Kiválasztott vagy –szólalt meg valaki mögülem.
-Szia, neked is, Tom –néztem rá a vállam fölött.
-Szia. Ideje választanod –mondta, és szemem sarkából láttam, hogy Erik is bólogat.
-Nem kérhetitek ezt tőlem.
-Nem szerethetsz egyszerre két embert, kedvesem –jelentette ki Tom. Mindketten öt méterre álltak tőlem, tekintetem köztük cikázott. Igaza van Tom –nak, választanom kell kettőjük között. Egy lassú, óvatos lépést tettem Tom felé.
-Jól meggondoltad? Ha elmész, soha nem láthatsz viszont senkit. Kérlek, maradj velem – mondta Erik. A hold, aminek ma nem kellene látszania, most egyre vörösebb színben tündökölt.
-Én… sajnálom –csak ennyit tudtam kinyögni, és futásnak eredtem. Félig vámpír és félig farkas voltam, így a futás nem esett nehezemre. Lépteket hallottam magam mögül. Egy picit sandítottam hátra. Négy farkas futott mögöttem. Eriket éppen hogy megpillantottam, már is gyorsabb tempóra váltottam. Egy újabb csodálatos emlék színhelyére értem. Egy rét, vízeséssel és egy kis tóval. Telihold volt azon az este. Ez volt a titkos helyünk. Tommal. Egy meleg kéz karolta át derekamat.
-Látom, még emlékszel –suttogta a fülembe és végig csókolta a nyakamat. Beleborzongtam érintésébe, pedig kellemes augusztusi este volt.
-Nem tudom elfelejteni –fordultam felé.
-Sajnálom, hogy választás elé kellett állítanom. De a döntés rajtad áll. Nekem csak a te boldogságod fontos.
-És csak akkor vagyok boldog, ha velem vagy.
-Ez azt jelenti, hogy… - nem hagytam befejezni neki a mondatot, mert számat szájára tapasztottam.
-Téged választalak –mondtam ki helyette én. A hold erre a kijelentésemre még jobban izzani kezdet. Szememet fogva tartotta. Éreztem, ahogy elszívja tőlem a vámpírok erejét, és ahogy a régi legendában is megtörtént, kitörli életemből őket. Erre a gondolatra könnyek folytak végig az arcomon és rogytam kedvesem karjaiba.
-Most már minden rendben lesz –emelt fel és indult el velem az erdő sűrűjébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése